Egy női táskából sosem hiányozhat egy levél fájdalomcsillapító! A mindennapokon és nyaralások alkalmával is jól jöhet

A női táska. A hölgyek egy lépést sem mennének nélküle, a férfiaknak pedig ez a legrosszabb rémálma. Főleg akkor, ha esetleg valamit meg kell keresni benne. Ez persze nem meglepő. Sokan mondják, hogy ami egy női táskában nincs benne, az nem is létezik. Az első gyerekkori emlékeim között él az, hogy apukám legalább havi néhány alkalommal megjegyezte anyunak, hogy az ő táskájában valahol talán még egy harcoló német alakulatra is rábukkanhatna az ember. Hát igen, anyu táskájában is van aztán minden, a mai napig.

Amikor én is idősebb lettem és az egyetlen táskám már nem csak az iskolai hátizsákom volt, akkor én is beálltam a sorba, miszerint gyűjtögető lettem. Mindig is nagy táskám voltak, mert sokszor nem csak a mindennapi túlélő felszerelésem volt benne, hanem az iskolai dolgaim is. Illetve rengeteg szemét. Az igazság az, hogy nagyon ellene vagyok a szemetelésnek, ezért az utcán semmit sem dobok el. Ha szemetem keletkezik, akkor azt bedobom a táskámba, olyan alapon, hogy majd ha szembejön egy kuka, akkor abba beleteszem. Igen ám, de sajnos a városban elég kevés kuka van, legalábbis arra felé, amerre én általában járni szoktam, szóval a használt papír zsepik, csoki papírok és blokkok mindig a táska alján kötnek ki. Én pedig mire hazaérek jól meg is feledkezem róluk. Ez már csak ilyen.

Mi van még a táskámban az alján lévő szemét-komposzt rétegen kívül? Rengeteg hasznos holmi. Lakáskulcs, telefon, pénztárca, benne iratokkal, természetesen, papír zsebkendő, esernyő, ajakápoló, power bank, fülhallgató, kézfertőtlenítő, a napszemüvegem, fájdalomcsillapító és általában egy jó könyv is, de ha mélyen belenéznék, még biztos sokáig tudnám sorolni. Azt hiszem a dolgok nagy része egyértelmű, de ha esetleg olyan férfiak is olvasnák ezt a bejegyzést, akiket érdekel, hogy miért hordanak maguknál a nők pénztárcán és telefonon kívül bármit, azok kedvéért kifejtem részletesen.

Úgy érzem, hogy a lakáskulcsot, a pénztárcát és a telefont nem kell magyaráznom, mert ezen dolgokat a férfiak is kénytelenek magukkal hurcolászni.

Papír zsebkendő: Influenza szezonban alap dolog, de egyébként is sok dologra jó. Koszos felületek letörlésére, wc papír helyett, illetve odaadni másoknak, akik nem voltak ennyire előre látóak és nem hoztak magukkal.

Esernyő: Elázni nem kellemes dolog, ezzel azonban kivédhető. Mivel kevés helyet foglal, ezért nem baj, ha mindig van a táskában, mert sose tudni mikor esik az eső. Persze, az időjósok mindig mondanak róla ezt-azt, de aztán az vagy bejön, vagy nem. Nem éri meg kockáztatni.

Ajakápoló: Szeles, hideg időben könnyen kiszárad az ember szája. Felreped, kicserepesedik és fáj. Ezt könnyedén meg lehet előzni ha mindig van a táskában ajakápoló. Nyárra pedig azért van rá szükség, mert a nap káros sugaraitól nem csak a bőr, hanem az ajak is le tud égni. Napsütéses időben nálam mindig fényvédős ajakápoló van! Nem hiszed, hogy le tud égni az ajkad is? Ha ilyesmit még nem tapasztaltál korábban, akkor szerencsés vagy. Hidd el, nem jó buli, érdemes megelőzni.

Power bank: Vagyis más néven hordozható telefontöltő. Az ember otthon feltölti, aztán hurcolhatja magával. Én például sokat nyomkodom a telefonomat, régebben voltak olyan napjaim, hogy már azelőtt lemerült, hogy hazaértem volna. Dühítő dolog, éppen ezért szeretem megelőzni. Ha látom, hogy merül a mobilom, a power bankom mindig a segítségemre siet. Feltéve ha éppen az sincs lemerülve.

Fülhallgató: Aki utazott már tömegközlekedési eszközön, az tudja, hogy ott bizony nincs csend. Engem személy szerint szörnyen tud zavarni, amikor az idős nénik üvöltve beszélik ki a szomszédjaikat a buszon, vagy mikor egy kisgyerek fennhangon visít. Ha békében szeretnék utazni, beteszem a fülhallgatómat a fülembe, bekapcsolok egy olyan zenét, amit szeretek, utána pedig volt gond, nincs gond.

Kézfertőtlenítő: Szintén a tömegközlekedéshez köthető. A járművek koszosak, viszont muszáj rajtuk kapaszkodni, megérinteni az ajtókat, stb. Mivel ha az ember fel-alá mászkál a városban, nincs mindig lehetősége kezet mosni, a tisztaságra való igénye viszont megvan. Ilyenkor tesz jó szolgálatot a kézfertőtlenítő, ami természetesen nem helyettesíti a kézmosást, de ad némi tisztaság tudatot addig, amíg el nem jutok az első mosdóig.

Napszemüveg: Érzékeny a szemem a fényre, erős napsütésben gyakran be is könnyezik tőle, ezért mindig van nálam napszemüveg. Ilyen egyszerű.

Fájdalomcsillapító: Mivel az ember sosem tudhatja, hogy mikor kezd el fájni valamije, leggyakrabban mondjuk a feje, ezért nem lehet rá felkészülni. Régebben sosem tartottam magamnál gyógyszert, de emiatt voltak olyan napjaim, hogy reggeltől estig hasogatott a fejem és szinte gondolkodni sem tudtam. Középiskolásként ilyenkor még megtehettem, hogy bemegyek a sulis nővérkéhez és kérek tőle valamit, de felnőttként ez már nem opció, az embernek magán kell segítenie ilyen helyzetben. Amióta elballagtam és átéltem az első fejfájós napomat, mindig van nálam fájdalomcsillapító. Többször segített már átvészelni hosszú, betegeskedős napokat, ráadásul így, hogy a kézi táskámban van, még nyaralásoknál sem tud soha otthon maradni, mert a táskám (minden hasznos és haszontalan dolgával együtt) mindig jön velem.

Egy jó könyv: Imádok olvasni. Ráadásul szerencsésnek mondhatom magamat, mert akkor sem leszek rosszul, ha mozgó járművön olvasok. Le is kopogom gyorsan! Szóval azt az időt, amit utazással kell töltenem napi szinten, nem pazarolom arra, hogy az ablakon bámuljak kifelé. Inkább belemélyedek és jó könyvbe és kizárom a külvilágot. Vigyázat! Ha túl érdekes a történet, megvan a veszélye annak, hogy az ember elfelejt leszállni a megállójában!

Röviden és tömören ez az én táskám. Sokkal többet is tudtam volna írni róla, de nem akarom senkinek rabolni az idejét. Remélem, hogy sok nő magára ismert a dolgok által és abban is reménykedem, hogy ezt végigolvasva néhány férfi is megérti azt, hogy miért cipeljük magunkkal azokat a hatalmas táskákat. Mert kell. És mert mi nők mindenre fel akarunk készülni.