Aktatáskás nyaralás stílusosan!

A nyaralás, és a különleges piros női aktatáska

Ha nyaralni megyünk, nem csak arra fontos figyelni, hogy hol szállunk meg, mennyi költőpénzt, ruhát és piperét viszünk magunkkal. Nem csak egy megtömött bőröndre van szükség, hanem valamilyen kisebb táskára is. És nem árt, ha nem egy leharcolt darabot viszünk magunkkal. Legutóbbi nyaralásunkkor erre bevallom, nem igazán figyeltem, csak el elnyűtt szütyőt vittem magammal, amivel néha elég kellemetlenül tudtam érezni magamat. Egyik nap párommal nem mentünk le a városba, hanem csak a szállodai medencét céloztuk meg. Lazulósabb napot terveztünk. Bár én nem tartottam létszükségletnek, de sok nőtársamnál láttam táskákat, amibe még így is belepakolták a fél életüket. Hiszen bármi történhet a szoba és a medence közötti úton, ami miatt elkél a női táska. A legnagyobb meglepetést egy női aktatáska okozta az egyik napozóágy mellett.

női aktatáska

Először próbáltam figyelmen kívül hagyni, de csak nem hagyott nyugodni a kíváncsiság, időnként rápillantottam a feltűnően piros női aktatáskára, miközben a medencében lubickoltam. Ezt persze kiszúrta az uram is, és már kiröhögött, nem igazán értette, mi fogott meg annyira egy női aktatáskában. Próbáltam olyan csajos magyarázatokat adni, hogy illik a gazdájához, és nem csoda, hogy még a szállodai medencénél is maga mellett akarja tudni, de ez persze nem hatotta meg. Arra persze még nem vettem a bátorságot, hogy megkérdezzem, hol tett szert arra a csodaszép darabra, inkább kissé makacsan halogattam a dolgot. Még a nyaralás idejének a fele hátravolt, úgy gondoltam, ráérek még. Az még csak véletlenül sem jutott eszembe, hogy az aktatáskás vendég esetleg hamarabb távozhat.

Merj kérdezni!

Tudom, jó nagy butaság ekkora ügyet csinálni egy női aktatáskából, de a nőnek volt egy ridegebb kisugárzása, ami miatt nem mertem megszólítani. Végül a sors úgy rendezte a dolgot, hogy kénytelen legyek két nappal később rákérdezni a táskára, mert nagy bőröndökkel és persze a piros női aktatáskájával a kezében készült elhagyni a helyet. Éppen a szobalánynak adta át a szobát, és a londiner indult volna a bőröndjeivel, amikor kapcsoltam, hogy most vagy soha, meg kell tudnom, honnan szerezte azt a táskát! Kissé félve léptem felé, és amikor megszólítottam, azt hittem, hogy a tekintetével fog megölni. De amint megértette, mi felől érdeklődök, arcáról eltűnt a ridegség, és mosolyogva mesélte el, hogyan is szeretett bele ebbe a csodaszép női aktatáskába. Persze azzal kezdte, hogy van még ideje, beszéljünk a táskáról egy kávé mellett. Határozottan csajos programnak indult a dolog, így uram máris visszavonult a szobánkba tv-t nézni.

Egy kérdésből hirtelen szervezett csajos program

Mint kiderült, a titokzatos aktatáska-tulajdonos ügyvédként dolgozik, így szüksége van a kissé morcosabb, de határozott megjelenésre, és időnként elfeledkezik arról, hogy nincsen mindig szüksége álcára. Számomra ez kicsit úgy hatott, mint amikor egy gonosz boszorkány ledobja jelmezét, és kiderül, hogy közben az álruha alatt egy édes nagymama rejlik. Úgy mesélt a táskáról, mint ahogyan más egy nagyszerű receptet oszt meg. Elmondta, hogy ő egy európai ügyvédi konferencia során látott meg egy gyönyörű női aktatáskát, így nem is bízott abban, hogy itthon akár csak hasonlót is be tud szerezni. Ugyanúgy halogatta a tulajdonosa leszólítását, és próbálta kiverni a fejéből a táska gondolatát. Itt kicsit magamra ismertem, és elnevettem magam, mert jó volt tudni, hogy nem csak én vagyok ilyen félénk bizonyos esetekben. Legnagyobb meglepetésére a kiszemelt táska tulajdonosa szintén magyar volt, így könnyebben szót értettek, és persze beszélgetőpartneremnek is nagy megkönnyebbülés volt. Főleg, amikor megtudta, hogy a táskát itthon vette.

Kicsit kezdtem úgy érezni, hogy ezek a női aktatáskák csak elképzelt tárgyak, amik körül legendák keringenek, mert még mindig nem tudtam meg, honnan is tudom beszerezni. Annyira belemerült a táska rejtélyének mesélésébe, és elégedettségének ecsetelésébe, hogy alig tudtam kiszakítani merengéséből. Miután végre lehívtam a rózsaszín felhőkről, és visszatért a valóságba, elárulta a nagy titkot, amit most már én sem tartok vissza tovább. Mintha éppen az élet értelmét osztaná meg velem, olyan magasztosan mondta, hogy ezt a remek táskát a BagBox Webáruházában találta meg. Teljesen eltér attól, amibe először beleszeretett, de nem bánta meg, hogy alaposan átgondolta döntését. Meg persze szépen is nézett volna ki, hogy ha ugyanolyat rendel, mint amit a konferencián látott.

Mit ne mondjak, én sem örülnék, ha mindenhol a saját táskám jönne velem szembe mások kezében. Végül addig csacsogtunk az női aktatáskákról, azoknak jelentőségéről és egyéb csajos dolgokról, hogy beszélgetőpartneremnek lejárt az ideje, indulnia kellett. A biztonság kedvéért elérhetőségeket cseréltünk, mert úgy tűnt, hogy az aktatáska-rejtélynek köszönhetően megtaláltuk a közös hangot. Ki tudja, talán néha még egy csajos összejövetelre is sor kerülhet. A nagy búcsú után előkerítettem uramat, aki belealudt a várakozásba. Nem akartam felkelteni, pedig nagyon izgatott voltam az új ismeret és a friss információk miatt.

Nekem is kell egy női aktatáska!

A nyaralás végéig most már végre ki tudtam zárni fejemből a titokzatos női aktatáskát, és a kikapcsolódásra figyelni. No de amint hazaértünk a nyaralásból, és szusszantunk egyet, rávetettem magamat a BagBox Webáruházra, és gyorsan meg is kerestem a női aktatáskákat. Láttam uram fején, hogy feladja, tudja nagyon jól, hogy hiába szólna hozzám… Teljesen transzba esetem a sok női aktatáska láttán, ő pedig ismét visszavonult, és a tv-ben kereste társaságát.

Konkrét elképzelésem nem igazán volt, hogy milyen számomra a tökéletes női aktatáska, de nagyon át kellett gondolnom a választást. Figyelembe kellett vennem, hogy ezt nem csak dísznek veszem, hanem tényleg használni is akarom. Így a legfontosabbnak azt tartottam, hogy teljes mértékben passzoljon hozzám. Szeretem a rikító színeket és a szokatlan fazonokat, de tapasztalataim szerint az ilyen darabok nem illeszkednek a hétköznapjaimba. Végül egy visszafogottabb, de mégis kellően nőies és elegáns darabra esett a választásom. Amikor végre meghoztam a nagy döntést, szóltam páromnak, hogy nézze csak meg, ugye szerinte is illik hozzám? Bár ő inkább az a tipikus papucs pasi, aki inkább egyetért, ezzel elkerülve a sértődést, most elégedetten füttyentett. És persze egyből arra gondolt, hogy na hát ő is keres most már magának egy menő aktatáskát, de persze nem nőit. Ez viszont nem az a történet, így nem fogom elmesélni az ő kálváriáját… megjegyzem, háromszor annyi ideig válogatott, mint én, szóval nekem senki ne mondja, hogy a nők a bonyolultak!

Egy új aktatáskás barátság kezdete

Miután megrendeltem táskámat, tűkön ülve vártam, hogy teljen az idő, és végre kezemben tudhassam a csodálatos, új női aktatáskámat. Fel is vettem a kapcsolatot a nyaralás során megismert ügyvédnővel, kislányos izgatottsággal írtam neki, hogy végre én is megrendeltem magamnak a saját aktatáskámat. Megbeszéltük, hogy ha megérkezett, egyeztessünk majd egy találkozót, sűrűn szokott a környékemen járni.

Hogy milyen volt az aktatáska-mustra? Nos, kellően csajos, az már biztos. Párom ismét nem értette, hogy egy női aktatáska megmutatásához minek kell egy komplett találkozót leszervezni. Főleg olyasvalakivel, akivel csak egyszer beszéltem, akkor is az aktatáskákról. Hát pont azért, mert ez volt az első közös kapocs. Meg ezek csajos dolgok, nincsen ezekben semmi meglepő. Persze le is teremtettem, hogy inkább örülnie kéne, hogy végre új ismertségre tettem szert, és nem őt cibálom mindenhová, de erre már csak morgott. Amikor elindultam a találkozóra, észrevettem, hogy éppen a BagBox Webáruházát böngészi…